Mielőtt még tovább olvasnál, súgok: semmiképpen se így! ;-) Régebben a szülők számára a legkínosabb téma, amiről a gyerekeikkel kellett (volna) beszélgetniük, a szex volt, a mai szülők azonban ennél jóval nagyobb problémával szembesülnek: hogyan beszélgessenek a gyermekükkel a klímaváltozásról?

Mégis, hogyan lehet egy reményekkel, tervekkel teli kisgyereknek elmesélni azt, hogy mennyi kárt okozott az emberiség a bolygónak az elmúlt pár évtizedben? Hogy milyen súlyos problémákat okoz már most is a klímaváltozás, és hogy a helyzet minden jel szerint ennél jóval, de jóval rosszabb lesz?

Tanárként hogyan beszélgessünk el a témáról diákjainkkal? Az klímaváltozsással foglalkozó pszichológusok, mint például Leslie Davenport vagy Rene Lertzman, többek között a következő tanácsokkal szolgálnak. 

1. A tényeket nem tudod megváltoztatni, de a narratívát igen!

Egy szülői felmérés szerint az amerikai szülők 84%-a ért egyet abban, hogy a klímaváltozást oktatni kellene, viszont csupán 45%-ok nyilatkozott úgy, hogy a témáról valaha is beszélgetett a gyermekével. Ebből is az látszik, hogy fontosnak tartják a legtöbben a témát, de nem tudják, hogyan is beszélgessenek róla, így inkább elkerülik azt. Pedig nem szabad eltagadni, hogy a dolgok valóban eléggé rosszul állnak, és az alapvető tényeket érdemes közölni, méghozzá a gyermek életkorának megfelelően. Számos pedagógus és pszichológus javaslata alapján négy-és öt éves gyerekekkel például így lehet közölni a helyzetet.

"Az emberek nagyon sok üzemanyagot égetnek el, amikor repülőre, autóba ülnek, amikor kivilágítják és fűtik az otthonaikat, és emiatt nagyon sok üvegházhatású gáz szabadul ki a levegőbe. Ez a sok gáz azt csinálja, hogy körbebugyolálja a Földet, mint valami takaró és felmelegíti. A melegebb Föld nagyobb viharokat okoz, megolvasztja a jégsapkákat, emiatt több víz kerül az óceánokba amik megemelkednek és ezért az állatoknak nehezebb élőhelyet találniuk. Ez egy nagyon-nagyon nagy probléma és nagyon sok okos ember dolgozik keményen a megoldáson, de a mi családunk is sokat tud tenni azért, hogy a helyzet jobb legyen."

2. Erősítsd a megoldásközpontú gondolkodást!

Bizonyított tény, hogy a reménytelenség és tehetetlenség érzésének legjobb ellenszere a változtatásra és megoldásra fókuszálás, amikor azt éreztetjük az illetővel, hogy igenis ő is tehet valamit. Tehát a vészmadárkodás és a "nekünk annyi"-típusú mondatok helyett érdemes a megoldásra koncentrálni és ebben megerősíteni a gyermeket. Egyre több kezdeményezés van, ami épp ezt tűzte ki célul, ilyenek a középiskolai diákoknak tervezett oktatási programok, melyekben a fenntarthatóság és vállalkozás/kezdeményezés van a középpontban. Ezek egyike például a Young Innovators program:

A cél tehát átéreztetni azt, hogy mindannyian egy nagyobb megoldás részesei lehetünk, a világot pedig saját környezetünkben tudjuk kis lépésekben megváltani, ehhez pedig segítséget kérhetünk - méghozzá egyre több helyről. A közös cselekvés ráadásul felér egy kollektív terápiával. 

2. Az érzések fontosak

Egy adott krízissel többféle módon lehet megküzdeni, lehet a problémára fókuszálva (megoldásokat keresve), illetve érzelmeinkre fókuszálva (szorongásunkat csökkentve)

A klímaváltozás témája - csakúgy, mint bármilyen más hatalmas egzisztencialista téma, mint például a halál témája - érthetően vált ki negatív érzelmeket és szorongást a gyerekekben. Nyugat-Európában ennek hatására egyre több fiatal él át klímaszorongást (a klímaváltozás miatt tönkrement területek lakói klímagyászt), és döntenek úgy, hogy nem akarnak például gyereket vállalni. Fontos, hogy beszéljünk ezekről az érzelmekről, hiszen a kibeszélés már önmagában segíthet oldani a szorongást, és az az érzés, hogy nem vagyunk egyedül velük. 

Szülőként természetes érzés hogy szeretnénk megóvni a gyerekeinket a rossz hírektől, de ez nem lehetséges túl sokáig hiszen előbb-utóbb hallani fognak a témáról. A mi dolgunk hogy ott legyünk mellettük, amikor megpróbálják feldolgozni a tényeket. Segíthetünk nekik reziliensebbnek lenni, ellenállóbnak a negatív érzelmekkel szemben, erre rengeteg technika van a mindfulnesstől az egyéb típusú meditáción, sporton, pszichodrámán át. 

4. Csökkentsd a stresszt - töltsetek minél több időt a zöldben!

A klímaváltozással kapcsolatos stresszcsökkentés egyik legadekvátabb formája a természettel történő újrakapcsolódás, tehát kirándulás a közeli erdőbe, parkba, hetente minél többször. A mostani fiatal generáció egyékbént is mozgáshiányos és túl sokat tölt a különböző monitorok előtt, egy családi kiruccanás nagyszerű módja a családtagok közti kötődések megerősítésének, az aktív életmód megalapozásának és a stresszkezelésnek is. 

5. Közös akció!

És ha már egy család vagytok (tanárok esetében egy osztály), akkor miért ne lehetne közösen akcióra lépni? A közösség érzése stresszcsökkentő, megnyugtató hatású, a bármiféle akció pedig megadja a kontroll érzését, ami szintén jó hatással bír a pszichére. Találjatok ki közösen akciót, Elmehettek együtt tüntetésre, beszerezhettek egy komposztálót, beiktathattok húsmentes napokat, ültethettek fát, vagy kiszámolhatjátok a karbonlábnyomotokat. Magyarországon egyéni szinten leginkább azzal tehetünk utóbbi csökkentéséért, ha közösségi közlekedési módokat vagy a kerékpárt választjuk, amikor csak lehet, illetve spórolunk az energiával, kevesebbet hűtünk-fűtünk: ezekről is érdemes beszélgetni, együtt készíteni huzatpárnát vagy kiszámolni, mennyit takarítotok meg már pár fokkal is. A jó példa ragadós: mindegy, milyen kicsi lépés, de ha együtt teszitek meg, az mindenkinek a hasznára válik! 

Bónusz: Így kommunikálj gyerekeknek a klímaváltozásról

A Monterey Bay Akvárium videója gyerekeknek a klímaváltozás vízi világra kifejtett hatásairól. Nem ijesztő, humoros, és konkrét cselekvési tanácsokkal látja el a gyerekeket - a saját szintjükön. Jó példa a klímakommunikációra gyerekeknek.

Hasznos forrás: Környezetvédelmi óratervek óvódásoknak és általános iskolásoknak az őserdőkről