A klímaszkepticizmusról írtam már: ez nem más, mint egyfajta maladaptív/nem megfelelő megküzdési mód illetve hárítás amely természetes pszichológiai jelenség bármely rossz hír esetén, főleg ha nem az egyénnél van a kontroll.

Ha a világfelfogásunkkal össze nem egyeztethető dologról hallunk, ha gyógyíthatatlan betegségről, vagy más tragédiáról szerzünk tudomást, először tagadunk, illetve megkérdőjelezzük az adott dolgot. Az információ mélyebb feldolgozása, az elfogadás és a megfelelő válaszok, cselekvési tervek és egészséges megküzdés csupán ez után jön.

Hadjárat a tények ellen

Mit csinálsz akkor, ha az iparágad visszafordíthatatlan természeti károkért felelős, az új technológiákra történő átállás profitveszteséggel járna, Te pedig minél tovább szeretnél változatlanul profitot termelni?

Egyértelmű, nem? Kihasználnád a fenti természetes pszichológiai jelenségeket, a szkepticizmust és a hárítást, sőt, tövig nyomnád a kommunikációs gázpedált, ahányszor tudományos tények jelennek meg amelyek arra hívják fel a figyelmet amit már egyébként Te is régen tudsz: mégpedig hogy nagymértékben felelős vagy a klímaváltozásért. 

És miközben elhiteted az emberekkel, hogy a Te álláspontod a nyerő, mindezt úgy teszed, hogy bárki aki szkeptikus és kritikus a klímaváltozással kapcsolatos tudományos tényekkel szemben, még okosnak is érezhesse magát. Sőt, akár még egy csavart is tehetsz az egészbe azzal, hogy elhiteted: igazából azok egy összeesküvés részesei, akik a tudományos tényekkel hozakodnak elő, nem pedig Te és az iparágad.

Rafinált igaz? Pontosan fentiek szerint járt el az olajipar. Évtizedekig támadta a klímaváltozással kapcsolatos tényeket, bizonytalanította el az állampolgárokat és bagatellizálta el a fosszilis üzemanyagok elégetésének légkörre tett hatásait.

Hogy mennyire sikeres volt a tényekkel szembeni több évtizedes hadjárat, az itt a blogon a hozzászólások között is érezhető. Sok kommentelő érzi úgy, hogy "átlát a szitán", és gondolja úgy, hogy a klímaváltozás témája csupán egy újabb divat. Lentebb elemzem is ezeket.

 A megvezetett bolygó

Egy fantasztikus elemzés került a kezembe nemrég arról, hogy a fosszilis üzemanyagok iparága hogyan vezette félre tudatosan az amerikai lakosságot évtizedeken át a klímaváltozással kapcsolatban. A kiadványt a Harvard, a George Mason és a Bristol Egyetem jegyzik, tehát nem alufóliasisakot viselő, összeesküvéselméleteket gyártó alternatív-tény imádók klubja adta ki. A kiadványnak négy legfőbb állítása a következő:

1. Belsős céges dokumentációk bizonyítják, hogy az üzemanyagipar évtizedek óta tudott arról, hogy a klímaváltozást emberi tevékenység okozza. Erre válaszul tudatosan támogatta a klímaváltozást tagadó és elbagatellizáló propagandát annak érdekében, hogy megőrizze a status quot.
2. Amint tudományos konszenzus született a klímaváltozással kapcsolatban (a klímaváltozással komolyan foglalkozó, elismert kutatók 99,9%-a fogadja el azt az alaptevést, hogy a jelenség létezik és emberek okozzák, tágabb körben 97%), az iparág a politikai szövetségesekkel együtt elkezdte támadni ezt a konszenzust és felnagyítani az esetleges bizonytalanságokat.
3. A fosszilis energiák iparága semmilyen alternatív magyarázatot nem adott arra nézve, hogy mi okozza a klímaváltozást, a cél pusztán az volt, hogy bármilyen akciót és összefogást ellehetetlenítsenek.
4. A stratégia, a taktikák, a retorika és érveléstechnikák és az egész gépezet amellyel aláásták a klímaváltozással kapcsolatos tények hihetőségét ugyanaz, mint amit anno a dohányipar is alkalmazott annak érdekében, hogy késleltesse a törvényi szigorítást.

Fentiekhez természetesen végtelen mennyiségű pénz állt rendelkezésre. Bárki aki azt állítja, hogy Greta Thunberg mögött áll valami hatalmas lobbi, gondolja végig, hogy vajon hol állhat nagyobb erőforrás rendelkezésre? Egy 16 éves svéd lánynak van több lobbistája az egyes kormányokban illetve több pénze, vagy a teljes olajiparnak? 

"A klímatémával kapcsolatos dezinformálásnak számtalan negatív hatása van. Hatására a társadalom kevésbé érti meg, mi az a klímaváltozás, a félreinformálás rontja a klímavédelmi tevékenységek támogatottságát, elnémítja a pontos tudományos tények kommunikációját, politikai oldalak mentén polarizálja a közvéleményt, erősíti az elhallgatást, azt, hogy legyen párbeszéd akár egyéni, akár társadalmi szinten." (America Misled, 2019)

A tudatos félreinformálás negatív hatásainak szinte mindegyikére található példa a kommentek között itt, a blogon is (persze nem állítom, hogy mind az évtizedek óta zajló, tudatos félreinformáló kampány mellékhatásai, mindenesetre bármely következő reakciónak nagyon örül a fosszilis energiaipar).

1. nem értik és nem fogadják el, mi okozza a klímaváltozást, tagadják a tudományos konszenzust:

"A felmelegedés tény, adatok támasztják alá, de egyáltalán nincs bebizonyítva, hogy azt az emberi tevékenység okozza, lehet, hogy akkor is bekövetkezne, ha nem élnének emberek a Földön. Ennyi!"

"Beszélni éppen beszélhetünk róla, de valójában gőzünk sincs róla hogy miről van szó." 

"Dehogy általánosan elfogadott dolog, sőt."

"A klíma változik. Mindig is változott, most két globális eljegesedés közt vagyunk egy felmelegedő időszakban."

2. összeesküvés-elméletek

"Nekem az a gyanúm hogy ez a hiszti előfutára egy tömeges energiahordozó és alapanyag áremelésnek"

3. politikai oldalak mentén polarizálnak, elbagatellizálnak

"Ezek nem zöldek, hanem bajkeverők!"

"Radikális baloldal hogy ráfordult a környezetvédelemre."

4. elhallgatás, ne legyen párbeszéd egyéni vagy társadalmi szinten

"Én biztos nem hoznám fel a témát egy szélesebb körű családi beszélgetéskor."

"A klímaváltozásról sem karácsonykor, sem máskor sincs sok beszélnivaló."

5. a valódi felelősökről a figyelem elterelése, a probléma leegyszerűsítése egy okra

"A Földnek egyetlen problémája van: a fejlődő országok lakossága brutális mértékben túlszaporodik. Minden más ebből következik."

6. akinek klímaszorongása van, az hisztizik és/vagy pszichés problémákkal küzd

"(Thunbergnek) Autistaként van egy rögeszméje, ez a klímaváltozás miatti rettegés. És mindenki komolyan veszi őt sajnos."

Fenti kommentek egy olyan Magyarországon születtek, ahol évek óta látványos probléma a zöld poloskák inváziója, megéltünk hatalmas károkat és Budapest elárasztását okozó viharokat, azt hogy egyik napról a másikra változik 10-15 fokokat a hőmérséklet, hogy a Margit-szigetnél száraz lábbal át lehet sétálni a hídfőhöz, vagy hogy Karácsonykor 10 fok van és nyílik a hóvirág. Saját bőrünkön érezhető a változás, elég a szüleinkkel beszélni ahhoz hogy személyesen is meggyőződhessünk róla: ami most van, az nem "normális". 

A kommentek által képviselt gondolkodás és a tudatos félrevezetés eredménye a "business as usual", tehát az, hogy minden mehet tovább a maga útján, az olajipari cégek termelhetnek szépen tovább, épülhetnek a szénerőművek és nincs meg a kellő politikai támogatottsága a változásnak, mehet tovább a környezetrombolás. Mindenkinek rosszabb, kivéve azoknak, akiknek elemi érdekük, hogy ne változzon semmi. Naná, hogy megéri a félreinformálásba befektetni. Így is történt.

Az említett kiadvány fő konklúziója:

A globális felmelegedés valós jelenség. Emberi tevékenység okozza, ebben tudományos konszenzus van. A következmények súlyosak, de rendelkezünk a megfelelő technológiával hogy elkerüljük a legsúlyosabb hatásokat.

De hogyan lehet emberek tömegeit elbizonytalanítani, milyen kommunikációs módszereket lehet alkalmazni ahhoz, hogy a kézzelfoghatóval, a személyesen megtapasztalhatóval szemben legyünk szkeptikusak, és elhiggyük, nincs itt igazából olyan nagy probléma, aki mást mond, az "hisztizik" csupán, egyébként is, a "zöld az új vörös"?

Hogy csinálták? A kommunikációs hadviselés eszközei

Az egyik legfontosabb taktika a klímaváltozással kapcsolatos tudományos konszenzus megkérdőjelezése. 

Dezinformációs kampány

A fosszilis energiaipar által foglalkoztatott tudósok már az 50-es években tisztában voltak a széndioxidkibocsátás légkört felmelegítő hatásaival. Az Exxon Mobil kutatói is tudtak erről (a széndioxidkibocsátás okozza a klímaváltozást, egyre kevesebb az időnk, 1-3 fokot fog melegedni a légkör 2050-ig ha nem cselekszünk), ám a cég ahelyett, hogy bármin változtatott volna, dollármilliókat költött dezinformációs kampányokra. A célok a következők voltak: a tudományos tények elferdítése a kritikus hangok bemutatásával, a média befolyásolása és zöldremosás, tehát olyan intézkedések bevezetése amelyek látszólag kezelik a problémát de leginkább csak promóciós céllal vannak.

A dezinformációs kampány elemeire lásd egy példa a New York Timesból, 2000-ből - az Exxon már akkor is komolyan vette a témát, tudván, hogy ha túl sokan elkezdenek komolyan foglalkozni a klímaváltozás problémájával, az rontani fogja az üzletet.

A fenti cikk lényege: a tudományos konszenzus megkérdőjelezése, a klímaváltozás emberi tényezőjének megkérdőjelezése, illetve az esetleges szabályozások és akciók késleltetése. Mindez egy olajipari cégtől. A New York Timesban. Kicsit sem gyanús...

Másik kedvenc példám az olajipari cégek (pl. ExxonMobil) által támogatott Heartland Institute klímaszkeptikus kiadványa, amit több ezer állami iskolába juttatott el az USA-ban, és amely a tudományos konszenzust kérdőjelezi meg. Érdemes megfigyelni, hogy mint a kínai cégek az Adidos és Adios cipőkkel annak idején, a kiadvány a legnagyobb klímakutatókból álló nemzetközi szervezet, a kormányok figyelmét rendszeres jelentésekkel felhívó IPCC nevét "koppintja" és ferdíti el "NIPCC"-nek, hogy a gyanútlan olvasót (ez esetben tanárokat) megvezesse. Ez hatalmas károkat okoz környezetvédelem és klímavédelem terén, hiszen amíg az ifjú generáció úgy nő fel, hogy kételkedik a klímaváltozásban, addig minden mehet tovább ugyanúgy mint eddig az olajiparban, nem kell változtatni semmin. Mehet tovább a környezetrombolás: mindenki be van etetve.

Kedvenc taktikák

A klímaváltozás tagadásának vagy a klímaszkepticizmus erősítésének sokféle technikája van. 

Ezekből példák:

Kamu szakértők: Ellenvéleményen lévő, a klímatémában járatlan, máshol nagy szaktekintéllyel bíró emberek /influenszerek idézése. Ilyen például a klímatémával életében nem foglalkozó, klinikai szakpszichológus Jordan Peterson véleményének terjesztése (nem állítom hogy az olajipar adta szájába a véleményét de hogy örültek neki, az biztos). Nagy magabiztosság, rengeteg ferdítés és pontatlanság, de meggyőzően hangzik és számos jobb oldali ember identitására hat kellemesen - majdnem 3 millióan megnézték a fenti videót.

Logikátlanságok: logikailag hibás érvelések amelyek aztán téves következtetésekre vezetnek. Például: nagyon hideg van télen, szakad a hó ezért a globális felmelegedés kamu. 

(Hozhattam volna szereplőt a magyar politikai életből is a fentihez hasonló bejegyzéssel de inkább nem szállnék bele a hazai politizálásba...)

Teljesíthetetlen elvárások: Csak akkor kell cselekedni, ha minden egyes kutató pontosan ugyanazt mondja és 100%-os az egyetértés köztük. Ha minden egyes kutatás ugyanazt mutatja ki. A dohányipar pontosan ezzel az érvvel igyekezett húzni az időt szabályozás terén.

Mazsolázás: A nekünk tetsző adatok és elméletek kimazsolázása, amely különbözik az összes rendelkezésre álló adatból levont következtetésekből. Klímaváltozás tekintetében ilyen lehet a hosszútávú adatgrafikonokból kivenni és ránagyítani egy kisebb periódusra amely látszólag pont szembemegy a trenddel. Aki valaha tőzsdézett az tudja, hogy néha kiugranak az adatok - lehetnek tehát az átlagtól eltérő hidegebb nyarak, de a hosszútávú trendet nézve mégiscsak látszik a felmelegedés. Ilyen trükk pl. kezdeti adatnak egy különösen meleg nyarat venni, amihez képest a következő esetleg hűvösebb, tehát máris be lehet mutatni a hőmérséklet csökkenését. Aki látott már választási politikai grafikonokat Magyarországon, az pontosan tudja, hogyan is néz ki az adattorzítás és milyen látványos tud lenni. 

Összeesküvés elméletek: Azt terjeszteni, hogy egy bizonyos szűk vagy tágabb csoport érdekei szerint történnek a dolgok (ami nem az olajipar :D), és ők terjesztik a klímaváltozással kapcsolatos híreket. Trump szerint a kínaiak a felelősek ezért, akik az amerikai ipart akarják tönkretenni.

Egy érdekes összefoglaló arról, hogy hogyan működnek a fenti taktikák a gyakorlatban és hogyan ismerhetjük fel őket:

Mit lehet tenni?

Alapvetően három dolgot: 

1. Következetesen a tényeket kommunikálni (ez önmagában - amint azt látjuk - még kevés, de vannak rá jó példák)
2. A félrevezető forrásokat feltárni és bemutatni (ki hogyan és milyen céllal vezetett félre)
3. A félrevezető szándékú kommunikációs technikákat elmagyarázni - ez történt most :)

ui: Azzal kapcsolatban, hogy az Exxon tudott tevékenységének környezetkárosító hatásairól és tudatosan vezette félre a befektetőket és a közvéleményt, per is indult a cég ellen, amit éppenhogy, de megnyert. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem követik újabb, hasonló perek, melynek során az olajcégek felelősségét szeretnék bebizonyítani és jogi úton elégtételt venni. 

ui2: Ha érdekel, hogy hasonló, vagy más iparágak hogyan próbálták évekig megvezetni a fogyasztókat eltitkolva a káros hatásokat, javaslom még a dohányipar, az ólmozott benzin és a Nestlé tápszerbotrányának történetét tanulmányozásra.

(Felhasznált forrás: America Misled: How the fossil fuel industry deliberately misled Americans about climate change.)