Mindannyian a legjobbat akarjuk a gyerekeinknek. Éppen ezért borzadtam el, amikor a nagyobbik lányommal beiratkozni mentünk abba az óvodába, amelyikbe beosztották: az óvoda kerítése mellett négy sávban pöfékelnek a dugóban az autók minden délután, épp amikor a gyerekek az udvaron játszanak. A sarkon pedig újabb négysávos rontja a levegőt, vasúti híddal megspékelve.
Bár nagyszerű volt az óvoda pedagógusi és segítői gárdája, a környezete pocsék, így az első adandó alkalommal átírattam a gyereket egy jobb levegőjű, lényegesen zöldebb környezetben lévő óvodába. Úgy tűnt, a szülők közül csak engem zavart a légminőség: amikor a harmadik gyerekét odajárató anyukát kérdeztem arról, hogy nem zavarja-e, hogy milyen rossz itt a levegő, csak annyit válaszolt, hogy "ez Budapest, itt mindenhol ilyen". Egyrészt ez nem igaz, másrészt ha tudná, milyen mellékhatásokkal jár az, hogy rossz levegőminőségű környezetben nőnek fel a gyerekeink, valószínűleg ő is máshogy látná a dolgokat.
A légszennyezettség hatása a gyerekek fizikai és szellemi fejlődésére
A rossz budapesti levegő persze nem valami kuriózum: a WHO adatai szerint a világ gyermekeinek 90%-a egészségre káros levegőt szív be nap mint nap.
A gyerekek azért annyira veszélyeztetettek, mert egyrészt fejlődésben vannak, másrészt magasságuk miatt közelebb vannak a földhöz, ahol a káros anyagok koncentrációja a legmagasabb. A kutatások szerint
- a légszennyezettség az idegi fejlődést károsan befolyásolja, mind az agyi, mind a motoros fejlődés károsodik, amely alacsonyabb intelligenciához vezethet
- a légszennyezettség összeköthető a figyelemzavarral kapcsolatos betegségekkel (pl. ADHD)
- a légszennyezés a légutakat is támadja, csökkent tudőkapacitást és asztmát is okozhat
- még a fejlett országokban is az 5 év alatti gyerekek 50%-a a WHO légszennyezettségi határértékek fölötti károsanyag tartalmú levegőt szív be nap mint nap.
- a légszennyezettség az egyik vezető egészségügyi kockázat a gyerekek számára: 10-ből egy 5 év alatti gyermek emiatt hal meg.
A légszennyezettség igazolt hatásai felnőttekre: számos kutatás talált összefüggést az egyén boldogságérzete és a légszennyezettség között, de kimutattak összefüggést a légszennyezettség és depresszió, skizofrénia, autizmus, szerrel való visszaélés, öngyilkosságok száma, bűnözői viselkedés között (utóbbi kettőt főleg férfiak esetében mutatták ki.)
"Azt, hogy a légszennyezettség káros hatással van a koncentrálóképességre, viselkedésre és a kognitív működésre nézve, számos nemzetközi kutatás igazolta. Nem kérdés, hogy a levegőben található káros anyagok minden gyerek egészségét veszélyeztetik, egészen az anyaméhtől kezdve." - dr. Andrew Adesman, fejlődés és magatartáskutató gyermekorvos
A WHO szerint azonnali lépésekre van szükség, hogy megóvjuk a gyerekeket a légszennyezettségtől, ezek egyike, hogy az iskolákat és óvodákat a légszennyezettség fő forrásaitól minél távolabbra kell telepíteni (ezek: forgalmas utak, gyárak és erőművek). Ha ez nem lehetséges, akkor megfelelően kialakított zöld infrastruktúrával lehet javítani a légminőséget.
Hogyan lehet a légszennyezést zöld infrastruktúrával* csökkenteni az oktatási intézményekben?
Zöld infrastruktúra: a zöld felületek stratégiailag átgondolt, mérésekkel alátámasztott meg-és betervezése esetünkben az óvodákba és iskolákba. Szerencsére Magyarországon egyre több helyen figyelhető törekvés ebbe az irányba, de mindig van mit javítani!
1. Zöld "pajzs" az intézmény köré: sövények!
Legújabb kutatások szerint egy, a kibocsátás helyéhez (tehát a forgalmas úthoz) minél közelebb elültetett, megfelelően vastag, örökzöld sövény 50%-kal tudja csökkenteni az intézmény kertjében és épületében lévő légszennyezettséget (szálló por, stb). Valójában minden egyes oktatási intézménynél kötelezővé kellene tenni. Főleg, hogy tudjuk, hogy a minél zöldebb környezet kiegyensúlyozottabb, boldogabb gyerekeket is eredményez, tehát még a pedagógusok munkáját is segíti. .
Csillagösvény Waldorf iskola sövénye
2. Zöld kapu
Az intézmény kapuját ki lehet alakítani úgy, hogy szinte promotálja a közösségi közlekedést: parkolók helyett biciklitárolókat, padokat lehet elhelyezni, rengeteg növénnyel karöltve. A zöld növények megszűrik a levegőt is, további hűtő hatással is bírnak.
Igen, ez egy iskolabejárat.
3. Faültetés
... ahova csak lehet! Kell még bármit írnom erről? :) Legfeljebb csak annyit, hogy a fa gondozása, metszése lehet közösségi program is (gyerekek-szülők együtt)
4. Zöld falak bentre
A zöld falak építése macerás, fenntartásuk drága, de ha egy önkormányzat/intézmény megengedheti magának, mindenképpen érdemes megfontolni a telepítésüket ugyanis hatékony légszűrőként működnek. Ha erre nem futja, akkor rengeteg cserepes növénnyel lehet javítani a levegő minőségén.
Óvodai zöld fal Újbudán
5. "Funkcionális zöld": Magaságyások és veteményeskertek
Magaságyásokat leginkább akkor érdemes bevetni, ha 1, a gyerekek elől kicsit szeretnénk felemelni a növényeket, vagy 2, nincs az ültetéshez megfelelő minőségű vagy mennyiségű föld (pl. le van betonozva az egész udvar). A magaságyások oktatási célokat is szolgálhatnak, például közösen lehet ültetni beléjük mindenfélét és lehet figyelni, hogy mi nő ki belőlük illetve meg lehet tanulni az évszakoknak megfelelő gondozási feladatokat is. Minél több kapcsolata van egy kisgyermeknek a természettel és annak működésével, annál környezettudatosabb lesz! Magyarországon is működik iskolakert-hálózat.
6. Egyéb légszennyezettségcsökkentő intézkedések
Bár jelenleg is vannak kezdeményezések amelyek az autómentes közlekedésre hívják fel a figyelmet, de ezek inkább csak felszínes kampányok keretében valósulnak meg. Óvodai rajzverseny helyett rendszerszinten kellene segíteni a szülőket abban, hogy ne autóval furikázzák a csemetéket, hanem más közösségi megoldásokat vegyenek igénybe. Például a felvételi eljárás fontos részét képezze annak figyelembevétel, hogy kinek mennyit kell utaznia és milyen módokon tudja megoldani a bejárást az óvodába/iskolába. Természetesen itt egyből bele is ütközünk az egyenlőtlen oktatási rendszer dilemmájába (tehát egyesek inkább átfurikázzák a fél várost hogy jobb oktatásban részesüljön a gyermekük), de ez egy másik blog témája...
A parkolás átgondolásával, biciklizés ösztönzésével, a kevésbé légszennyezett séta és kerékpáros útvonalak tetszetősebbé tételével is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy minél kevesebben válasszák az autós közlekedést.
+1. Ha már tiszta a levegő: Kinti foglalkozások
Bölcsődéknél és óvodáknál a napirend része a kintlét, de iskolákban már ez nincs így, ezért érdemes kinti órákat, foglalkozásokat beiktatni az órarendbe. Ehhez ki lehet alakítani kinti "tantermet", vagy akár pokrócokkal irány a közeli park vagy intézményi kert.
Megfelelő adottságokkal rendelkező intézmények kinti osztálytermeket is építhetnek.
Fontos a jó minőségű oktatás, de a jó levegőminőség még fontosabb, hiszen a gyerekek egészsége múlik rajta. Szülőként hívd fel erre a többi szülőtárs figyelmét is, ha van energiátok, fogjatok össze és közösségi kezdeményezésben akár, de kezdjetek zöldíteni!
ui: és hogy mi köze mindennek a klímaváltozáshoz? A zöldítés az adaptációt segíti, hiszen megszünteti/csökkenti a hőszigetek jelenlétét (lásd lebetonozott iskolaudvarok), illetve a hűtésre használt energia mennyiségét is.
(Javasolt forrás: Air Quality Toolkit for Schools, Groundwork)
