Azt kutatások nélkül is tudtuk, hogy a fák és mindenféle zöldfelület jót tesz a lelkünknek. De hogy pontosan hogyan tesznek jót, ahhoz mégiscsak kellettek a kutatók. Nem csak britek következnek!

Minél közelebb, annál jobb! A 300 méteres szabály

Ha legfeljebb 300 méternyire laksz a természettől, legyen az park, természetvédelmi terület vagy csak egy szimpla zöldfelület, akkor nagyobb eséllyel leszel vidám, boldog és úgy általában elégedett az élettel a Warwick, a Newcastle és a Sheffield egyetemek közös kutatása szerint. Ennek kiderítésére helymeghatározásos technológiát vetettek be a kutatók, a zöldfelületek és lelki egészség háromféle aspektusa közötti összefüggéseket keresve. A több, mint 25000-es mintát vizsgálva arra jutottak, hogy nagyon erős összefüggés van az otthon körüli zöldfelület mennyisége és a mentális jóllét között. Leginkább a 300 méteres távon belüli zöldfelületek befolyásolták adott személy boldogsági szintjét, élettel való megelégedettségét és a pozitív önértékelését. 

"A kutatás eredményének nagyon fontos implikációi vannak a várostervezésre és döntéshozatalra nézve, illetve arra, hogy hogyan mérjük a zöldterületekhez való hozzáférést és hogyan tervezzünk fenntarthatóbb és élhetőbb városokat." (João Porto de Albuquerque, Warwick Egyetem) 

Okos kialakítás - egészségesebb városlakók

Fontos a 300 méteres szabály, de a Barcelona Institute for Global Health még tovább vizsgálódott, és megállapította, hogy nem mindegy, milyen minőségű zöldfelület van 300 méternyire. Attól még ugyanis, hogy valahol zöldfelület van, nem feltétlenül fognak többen biciklizni, futni vagy gyalogolni. "Okosan" kell a zöldterületet kialakítani, és a szemléletformálásra is érdemes odafigyelni. Minél inkább tisztában vannak a városlakók azzal, hogy a négy falon kívüli lét jót tesz az egészségnek, annál hajlandóbbak kimozdulni. Illetve minél használhatóbb az adott park, annál több időt fognak eltölteni benne sportolással a városlakók. Ez Budapesten is látszik a futópályák és kültéri konditermek esetében. A kiírások és a megfelelő kialakítás sportolásra motiválnak. 

Heti 2 óra természet - nyugtatók helyett

Fontos, hogy közel legyen, hogy okosan legyen kialakítva, na de az sem mindegy, mennyi időt töltünk adott zöldterületen. A tudósok szerint heti 2 óra a természetben (ami lehet park, erdő vagy tengerpart) már hatással van a mentális és fizikális jóllétre. Az outdoor elfoglaltságok, mint a hétköznapi túrázás, vagy a most nagyon felkapott erdőfürdőzés gyógyír lehetnek a szívbetegségektől kezdve a stresszre, asztmára de még a diabéteszre is, ezen egészségügyi hatásokat pedig hajlamosak vagyunk durván alábecsülni. Ráadásul az sem számít, hogy egy blokkban vagy több részletben "tudjuk le" a két órát, és az sem, hogy mit csinálunk, a lényeg, hogy outdoor tevékenység legyen: lehet például kajakozás, séta, tenisz, vagy biciklizés. Vagy akár faölelgetés és meditálás is.

Ha nincs erdő és park, egy foghíjtelek is megteszi

Nincs természet, vagy akár csak egy park is a közelben? Attól még, hogy zöldterületben szegényebb egy városrész, még tervezhet úgy, hogy jobban érezzék magukat a lakói. A bezöldített foghíjtelkek, a közösségi kertek hasonlóan pozitív hatással bírnak, mint egy csilli-villi park: a velük kapcsolatos kutatás szerint csökkentik ugyanis az egyén saját értéktelenség-érzetét és depresszióját. Már egészen kis összegekből is ki lehet alakítani közösségi kerteket, elég egy kis gyep, pár fa, és az arrajárók máris jobban érzik magukat. 

"Ennek a beavatkozásnak a szépsége az, hogy pofonegyszerű, ezért aztán könnyen replikálható és skálázható más városokban is. A költsége szintén relatíve alacsony, ha összehasonlítjuk másfajta beavatkozásokkal, amelyeket az egészségünk érdekében teszünk" Eugenia C. South

A foghíjtelkes kutatás a zöldterületek és az adott közösség egészségi állapotának kapcsolatát vizsgálta, belevonva a stressz- és erőszakcsökkentő hatást. Azon foghíjtelkek közelében élők, ahol a telket bezöldítették és parkosították, a depresszió 40%-kal, az értéktelenség érzése 50%-kal csökkent, minél szegényebbek voltak a résztvevők, annál erőteljesebben. Ráadásul az erőszakos bűncselekmények száma is csökkent. A kutatás nem vizsgálta, hogy a válaszadók egyáltalán használták-e az adott tereket, ahova egyébként se padok, se hinták vagy libikókák nem kerültek. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nincs még nagyobb haszna egy területnek, ha ilyesmiket is rátelepítenek.

"Pusztán a természet látványa kritikus biológiai válaszokat vált ki. Mivel a már meglévő területek bezöldítése sokkal olcsóbb, mint új városi parkok kialakítása, ezért a kutatás eredménye költséghatékony módját veti fel a mentális egészség javításának, különösen szegényebb és ezáltal veszélyeztetettebb városrészeken." Matilda van den Bosch

... de a legjobbak mégiscsak a lombos fák!

Szuper, ha van a környéken zöldterület, de az ausztrálok szerint mégiscsak az tesz a legjobbat a mentális egészségünknek, ha lombos fákat látunk magunk körül. Az Új South Wales-i Wollongong Egyetem kutatói közel 50.000 idősebb városlakót vizsgáltak longitudinális kutatásukban. Ebből kiderült, hogy 30%-os fa "lefedettség" 30%-kal kevesebb mentális problémával járt, ahol több fa volt a környéken, ott egyszerűen jobban érezték magukat az emberek. A lehetséges okok között a fák által csökkentett zaj, hő és pormennyiség lehet.

Ha érdekel a zöldfelületek és a mentális/fizikai egészség témakör, lájkold az URBACT Health&Greenspace oldalát, amely egy városok közötti, ezzel a témával foglalkozó 2019-2020-as nemzetközi projekt, amelybe akár Te is bekapcsolódhatsz!