Tavaly év végén érezhetően felerősödött a magyar sajtóban a klímaváltozás témája, rengeteg cikk és előrejelzés jelent meg vele kapcsolatban. Aztán jöttek az ausztrál bozóttüzek, amelyeket a sajtó jó része szintén a klímaváltozáshoz kapcsolt. (bár akadtak természetesen kételkedő hangok, sokszor ezeket nem meglepő módon az olajlobbi támogatta).
Számos környezetvédelemmel és fenntarthatósággal foglalkozó szakember és civil felsóhajtott: végre érdemben szó esik a témáról, végre részletesen tárgyalja a globális felmelegedést a mainstream média.
Aztán jött a vuhan-vírus alias koronavírus, alias COVID-19, és mindent vitt. Hetek óta izgalomban tartja a világot és ennek megfelelően a média is ontja magából a cikkeket - ebben a pillanatban, hogy írom ezt a blogposztot, az Index főoldalán 25 kapcsolódó cikknél hagytam abba a számolást. Az emberek pillanatok alatt képesek miatta változtatni megszokott életvitelükön és váltanak át pánik üzemnmódba: élelmiszerkészleteket és maszkokat halmoznak fel, illetve hétköznapjaik is máshogy néznek ki: sorra mondják le utazásaikat és mindenféle tömeges rendezvényeiket.
Mit tud a koronavírus, amit a klímaváltozás nem?
Mégis, mit tud a koronavírus, amit a nála egyértelműen jóval veszélyesebb klímaváltozás nem? Miért jobb sztori előbbi és miért nem lesz soha 25 klímaváltozásos cikk az Index főoldalán?
Időtáv
A koronavírust napról napra lehet követni, emiatt képes hosszan lekötni az olvasók figyelmét akik izgalommal figyelhetik a fejleményeket. Egyik nap még csak 4 beteg, következőn meg már 8? Ez valóban izgalmas, nem úgy mint a gyengusz "két fokos átlaghőmérséklet-emelkedés" amire ráadásul több évet kell várni!
Közvetlen érintettség
A koronavírus sem érdekelt bennünket annyira, amíg még csak Kínában volt. Bezzeg most, hogy Olaszország és más európai országok után "végre" Magyarországon is megjelent! Mivel közvetlenül érintettek vagyunk, és bármelyikünk megbetegedhet, ezért jóval érdekesebb, mint a klímaváltozás, amelynek szintén vannak egészségügyi következményei, de ezek vagy hosszútávon érvényesülnek (pl. élelmiszertermelés nehézségei), vagy nem tűnnek olyan komolynak jelenleg. (pl. városi hőstressz) A koronavírusnál kimondták, hogy a betegek 1-2 %-a belehal. Ez lehet bárkinek az anyukája, nagymamája, vagy a szomszéd Béla bácsi. A klímaváltozásnál ilyen számot nem lehet mondani, tehát nem is tűnik annyira veszélyesnek.Az ausztrál bozóttüzek, az olvadó jégsapkák és a szomorú jegesmedvék messze vannak - a BKV vírusgyanús fogantyúja viszont itt leng a szemem előtt!
Komolyan veszik
Míg a klímaváltozásnál azt látjuk, hogy az egyes országok hosszútávon tervezik a karbonlábnyomuk csökkentését és a nagy elhatározások ellenére nagyon lassan megy a karbonsemleges társadalom és gazdaság megvalósítása, az az illúziónk támadhat, hogy annyira nem is súlyos a helyzet. Bezzeg a koronavírus miatt egész Észak-Olaszországot lezárják?! Az már döfi, akkor biztos jóval veszélyesebb is az emberiségre! A klímaváltozás okozta gazdasági károkat is szokták taglalni, na de ott sem pár hét alatt érződik a közvetlen hatás - ebben is kiütéssel nyer a korona.
Egyéni akciók fontossága
Míg a klímaváltozásnál az egyéni akciókat sokszor kényelmetlen végigvinni (pl. szelektív hulladékgyűjtés vagy házszigetelés és társai), addig a koronavírusnál viszonylag egyszerűek ezek: csak ki kell fosztani a boltokat és fel kell otthon halmozni a szappanokat, száraztésztát és WC-papírt illetve kerülni kell a tömeget. Az egyéni akcióknak nagy hatásuk van arra, hogy mennyire kaphatjuk el a vírust: ha folyamatosan mossuk a kezünket, elkerüljük a tüsszögőket, nem tömegközlekedünk, és nem érintjük meg az arcunkat, a fertőződés esélyét nagy mértékben csökkentjük. Ugyanez nem mondható el a klímaváltozásra: csinálhatok én akármit, ha más nem veszi komolyan, én ugyanúgy érintve leszek.
Izgalmas emberi történetek
A koronavírus kapcsán izgalmas egyéni, emberi történeteket olvashatunk: hogyan küzdött a hős kínai orvos azért, hogy kiderüljön, járvány van, hogyan fertőzte meg két iráni diák Sotés társait - szóval van min borzongani. A számok is érdekesek persze, meg a WHO projekciók, de az emberi oldal az, ami igazán izgalmassá és kézzelfoghatóvá teszi számunkra a jelenséget. Ezzel szemben a klímaváltozást legtöbbször számokban, görbékben, általános következményekben látjuk viszont, ami természetesen unalmas egy idő után. Az ausztrál bozóttüzeknél a szomjazó koalák már képesek voltak érzelmeket kiváltani, na de mennyivel több érzelmet vált ki az, amikor a saját szüleidért aggódhatsz?!
Az Index címlapján látszik, mitől jobb sztori a koronavírus, mint a klímaváltozás: közvetlen érintettség van, hiszen kihat a munkánkra is, és mi is elkaphatjuk, ott az izgalmas emberi történet a bergamói orvosról aki szerint a helyzet drámai, és ott van az is, hogy komolyan veszik a vírust, hiszen egy egyenruhás ember is beszédet mond róla.
Mit tanulhatnak a környezetvédők a koronavírustól?
A klímaváltozással, fenntarthatósággal és környezetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció ugyan soha nem lesz olyan, mint a koronavírusé, mégis, pár dolgot azért tanulhatunk a jelenlegi helyzetből.
Időtáv
Az átlaghőmérséklet változása évekbe telik, de kommunikálhatunk rövidebb távú jelenségeket. Például egy év alatt mennyivel csökkent a beporzó rovarok száma, vagy egy hónap alatt mennyivel lehet csökkenteni a háztartási hulladék mennyiségét.
Közvetlen érintettség
Fordítsuk le helyi szintre a problémát, beszéljünk a hazai fajok védelméről a jegesmacik és a koalák helyett, beszéljünk arról, hogy Magyarországon hány idős embert veszélyeztetnek a hőhullámok, illetve hány gyermek asztmáját okozta a szennyezett városi levegő.
Komolyan veszik
Adott projekt kommunikációjába vonjuk be a helyi megmondóembereket, celebeket, politikusokat és bárkit aki tekintélynek számít, hogy a nagyközönség számára úgy tűnjön, valóban fontos az ügy, amiről szó van.
Egyéni akciók fontossága
Hangsúlyozzuk azokat a lehetőségeket, amiket az egyén tehet a környezetéért adott téma kapcsán, és próbáljunk mérőszámokat ezek mellé rendelni. Például ha a munkába kerékpárral jár be, számoljuk ki, mennyi kalóriát égetett el ezzel, vagy mennyi benzint és pénzt spórolt magának. Vagy vegyük rá, hogy méhbarát balkonládát tegyen az erkélyére és kérjük meg, hogy figyelje meg milyen rovarok látogatják meg a virágokat. Esetleg kérjük meg, hogy egy hétig vásároljon csomagolásmentesen és mérje, hány gramm szemét keletkezett.
Izgalmas történetek
Végezetül pedig próbáljunk lehetőség szerint mindent emberi történetekkel illusztrálni. Vegyünk példát a bulvárról, amely általában egyéni példákon keresztül világít meg adott jelenséget, így elérve, hogy a közönség érzelmileg is kapcsolódni tudjon az emberi oldalhoz. Mutassuk be az egyéni akciók és a közösség erejét, mint például ezekben a klímatörténetekben.
A fentiek bevetésével sem garantálható, hogy amíg zajlik a járvány, a klímaváltozás témája egyszer is letaszítja a koronavírust a főcímekből, de hosszútávon biztosan jobb sztori lesz belőle, mint most!
