Még a járvány előtt írtam azt az írást, amely most jelent meg a Jegyzőben. Nosztalgiázva tekintek vissza most arra az időre, reméljük, hogy amint elmúlik a veszélyhelyzet, a klímaváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatos témák újra visszatérnek a közbeszédbe. Az önkormányzati munkában mindenképpen továbbra is nagy szerepet fognak játszani.
Íme a cikk:
A klímaváltozás komplex téma, megosztó és népszerűtlen – ugyanakkor 2020-ban a közbeszéd elkerülhetetlen része, nem csupán nemzetközi, vagy nemzeti, de helyi, önkormányzati szinten is. A települések állnak a klímaváltozás elleni küzdelem frontvonalában, ők azok, akiknek a globális kihívásokra lokális válaszokkal kell előállniuk. A válaszok megtalálása azonban teljesen újfajta szemléletet és hozzáállást követel.
Globális kihívás – lokális megoldások
Cikksorozatomban azt járom körbe, hogy a hatékony kommunikáció hogyan segítheti az önkormányzatok klímaváltozással, környezetvédelemmel és fenntarthatósággal kapcsolatos munkáját. Szó lesz klímakommunikációról és klímapszichológiáról, hazai és nemzetközi szövetségekről és szervezetekről, amelyekhez érdemes kapcsolódni, illetve írok a klímaügyekben (is) nagyon fontos részvételi tervezés módszereiről, a különféle szereplők (lakosság, intézmények, szervezetek, önkormányzat) együttműködését és közös gondolkodását lehetővé tevő ún. „multi-stakeholder” csoportok működtetéséről.
A célom azt bemutatni, hogy a jelenleg a sajtóban főként végítéletként és veszteségként tálalt klímaváltozás ügyét hogyan lehet helyben úgy átkeretezni, hogy pozitív üzenetekkel, a kockázatok kommunikálása mellett lehetőségek felvillantásával és közös megoldások megalkotásával az önkormányzatok aktivizálni és klímatudatos közösséggé tudják kovácsolni lakosaikat – akik együttműködnek és hathatósan segítik a munkájukat.
A sorozat első része a klímakommunikáció témáját járja körbe.