"Reménykedhetsz ugyan, hogy a katasztrófa elkerülhető, és érezheted magad még frusztráltabbnak és dühösebbnek a világ cselekvésképtelenségétől. Vagy elfogadhatod, hogy jön a katasztrófa.(Jonathan Franzen)"
- a fentieket és hozzájuk hasonlókat írt le Jonathan Franzen író a New Yorkerben nemrég, hatalmas vitát és felháborodást váltva ki vele. Az író úgy véli, jobb felkészülni és az adaptációra költeni, mint feleslegesen ölni a pénzt a megelőzés reményébe. Mindeközben nemzetközi szervezetek és civil mozgalmak sora állítja: igenis van remény, csak összevontan, vállvetve kellene cselekedni, méghozzá azonnal.
Amit hiszel, aszerint cselekedsz
A tudományos tények mindenki számára ugyanazok: klímaváltozás van, emberi tevékenység okozza, és a témával foglalkozó kutatók 99%-a ebben egyetért. Mégis, ugyanazon tényeken alapulva többféle következtetést vonnak le és többféle álláspontot alakítanak ki maguknak az emberek, intézmények és kormányok.
Azért nagyon fontos megvizsgálnunk ezeket az álláspontokat, mert ezektől függ, milyen intézkedések és cselekvések lesznek a klímaváltozásra adott válaszok rendszerszinten. Van-e egyáltalán klímaváltozás, vagy nincs? Tehetünk-e még valamit, vagy már késő? A válaszaink, intézkedéseink, költségvetésünk attól függ, hogy mit hiszünk és milyen következtetéseket vonunk le magunknak, mire jutnak a cégek, kormányok és intézményrendszerek (és mi befolyásolja őket a következtetés levonásában).
4 népszerű álláspont a klímaváltozással kapcsolatban
Az egyéni pszichológiai reakciókról, megküzdési stratégiákról már írtam, most következzen 4 népszerű álláspont a klímaváltozással kapcsolatban, a psychologytoday cikke alapján.
"Nincs semmi baj: Tagadó álláspont
Ezen az állásponton lévők úgy gondolják, a klímaváltozás csupán a liberálisok hisztije, pusztán politikai agenda az egész, a kapitalizmus megtámadása, a Nyugat önmarcangolása, harc azért, hogy a kormány nagyobb kontroll alatt tarthassa a gazdaságot. A baloldali tudósok eltúlozzák a klímaváltozással kapcsolatos következtetéseiket.
Ide tartozik Donald Trump politikája, aki szentül hiszi (legalábbis nyilvánosság előtt állítja), hogy a klímaváltozást a kínaiak találták ki, azért hogy az USA gazdaságát versenyképtelenné tegyék.
Nála még Putyin is jóval elfogadóbb állásponton van, sőt, köti magát a Párizsi Egyezményhez.
"Vannak fontosabb dolgaink is!" Közömbös álláspont
Akik ide tartoznak, elfogadják, hogy a klímaváltozás létező jelenség, de nem látják megalapozottnak azt, hogy katasztrófa lenne, és szerintük rengeteg más olyan dolog van, ami jóval veszélyesebb annál, és amivel inkább foglalkoznunk kellene. (pl éhezés, háborúk, szupervírusok elterjedése) Jó példa a közömbös álláspontra Kövér László nyilatkozata például, ő úgy gondolja, a migráció fontosabb kérdés, mint a klímaváltozás, utóbbi előtérbe helyezése a jóval fontosabb problémák elé pedig "agymosás".
"Csináljunk valamit, most azonnal!" Kríziselkerülő álláspont
Ide tartoznak azok, akik úgy gondolják, elkerülhető a klímakatasztrófa, de csak ha most azonnal cselekszünk (lásd Greta Thunberg), és 2°C alatt tartjuk a felmelegedést. Rengeteg forrást és energiát kell szánnunk arra, hogy megváltoztassuk a társadalom hozzáállását.
"Már késő": Kríziselfogadó álláspont
Ide tartoznak azok, akik Jonathan Franzenhez hasonlóan úgy gondolják, már késő a prevencióhoz és ami erőforrásunk van, az a hatások csillapítására fordítandó. Amíg pedig nem rosszabb a helyzet, élvezzük azt, amink van és tegyünk azokért, akiket szeretünk. Franzen ezt írja:
"Rendben van küzdeni az emberi természet korlátaival és abban reménykedni, hogy elkerülhetjük és megelőzhetjük mindazt a szörnyűséget, ami jön, de pont ugyanennyire fontos hogy kisebb, helyi csatákat is megvívjunk, ahol reális remények vannak a megnyerésükre. Tedd a helyes dolgokat a bolygóért, persze, de próbáld menteni azt is, amit kifejezetten Te szeretsz, legyen az egy közösség, intézmény, természeti hely, egy faj amelyik bajban van - és értékeld a kis sikereket is. Bármilyen jó dolgot tegyél is, az nem biztos, hogy segít megakadályozni egy jóval forróbb jövő eljövetelét, de értelme van, és ma jót tesz. Amíg van amit szeress, addig van amiben reménykedhetsz" (Jonathan Franzen)
UI: amint azt látni fogjuk, a kép ennél árnyaltabb, hiszen számos pszichológiai mechanizmus is beleszól abba, hogy cselekszünk-e az álláspontunknak megfelelően. A cselekvési tehetetlenség, a máshová figyelés ráadásul rendszerszintű, hiába hirdetünk klímavészhelyzetet és kongatjuk a harangot (ezekről írok még).
(Az írás alapjául a következő cikk szolgált: What should we believe about climate catastrophe? Psychologytoday.com)
