A klímaváltozás egyszerre érinti a természetet és a társadalmat, kérdőjelezi meg az uralkodó paradigmákat, értékeket és működésmódokat. A probléma megközelítésében jelenleg is a természettudományos és a közgazdasági narratívák uralkodnak, sokszor arra apellálva, hogy ha az emberek megértik a probléma lényegét és látják a tényeket, racionális lényekként majd megváltoztatják szokásaikat. Szép lenne, ha így működne a meggyőzés, de természetesen lájuk, hogy ez nem így van. Hogy Renee Lertzman klímaváltozással foglalkozó pszichológust idézzem
Mindegy mit csinálunk, legyen az bármennyire brilliáns vagy innovatív technológiailag, nem fogjuk tudni azt a hatást elérni amit szeretnénk, hacsak nem kezdjük el nagyon gyorsan bővíteni ismereteinket és képességeinket arra nézve, hogy megértsük a klímaváltozás pszichológiai dimenzióit. (Renee Lertzman)
A klímaváltozásnak tehát pszichoszociális (társadalmi és pszichológiai) dimenziói vannak, amelyeket figyelembe kell venni, bármilyen intézkedést hozunk, bármilyen beavatkozási stratégiát válasszunk. Az emberek nem racionális lények, pusztán technológiai innovációkban gondolkozni kevés, számos más módon is lehet és kell hatni ahhoz, hogy be tudjuk őket változásba.
Így oldd meg a klímaváltozást: a ráhatás kvadráns
Az említett Renee Lertzmann az alábbi kvadránsban foglalta össze a ráhatási lehetőségeket. Ő nem ráhatásról, sokkal inkább bevonódásról beszél (a "bevonódási kvadráns" azonban nem hangzik annyira jól ezért lett ráhatás kvadráns), a lényeg tehát az, hogy hogyan lehet az állampolgárokat bevonni a megoldásba. Megsúgom: úgy, hogy minden egyes kvadránsrészt figyelembe veszünk, és kísérletezünk velük, hogy közelebb jussunk a megoldás(ok)hoz.
A kvadráns részei a következők: innováció, viselkedésváltoztatás, üzenetek, tapasztalás. A későbbi írásaimban fogok még sokszor hivatkozni a ráhatás kvadránsra mert nagyon jó és átlátható keretnek tartom a különböző, klímaváltozásos témák és jelenségek kategorizálásához, ezért hogy mindig tudjuk, hol mozgunk épp, a mostani alkalommal részletesebben kivesézem.
Lássuk, mit is jelentenek ezek pontosan!
Innováció - hogyan tervezzünk egy jobban működő világot?
Ide tartoznak a technológiai válaszok és egyúttal beavatkozások a társadalomba. Dizájn thinking, rendszergondolkodás, kihívás, eco-startupok, klímainnováció, réspiacok menedzsmentje: ha ezeket a szavakat halljuk, biztosak lehetünk benne, hogy épp ebben a kvadránsban tartózkodunk. Szupertrendi coworking irodákban startup inkubáció és EU-s programok - ez bizony az Innováció kvadránsa. Rengeteg hívője van annak, hogy pusztán a technológia és a kapitalizmus logikája mindent meg fog oldani - az idei Brain Bar egyik szünetében beszélgettem az előadó és a "Why can't politics fix climate change" vita egyik résztvevőjével, Jeffrey Tuckerrel, aki szintén így gondolja. Éppen ezért hoztam ide a Magyar Természetvédelmi Szövetség honlapján írtakat e kvadráns "ellentételezéseként":
Valahányszor azt halljuk, hogy gondjaink a piac elvein működő technikai megoldásokkal megoldhatók, érdemes az óvatosság. A legtöbb gondot nem éppen ez a haszonelvű szemlélet okozta? Valahányszor felmutatnak egy technológiát mint „könnyű” megoldást, tegyük fel a kérdést: ki áll ezen ötlet mögött? Kinek kedvez, ha bevezetik? Érdemes utánaszámolni – vagyis ellenőrizzük, hogy a javasolt megoldás reális-e.
Gondoljuk csak végig: a technológiai kérdések valójában politikaiak. Tükrözik a mögöttük álló társadalmi viszonyokat, azokban mélyen beleágyazottak. Egy-egy technológiai javaslat csak akkor értelmezhető és elemezhető, ha megvizsgáljuk, hogy milyen társadalmi rendszert szolgál, hiszen annak az igényeire ad választ, annak a céljait veszi célba. (Magyar Természetvédők Szövetsége)
A fenti társadalmi-technológiai rendszerben való gondolkozást és rendszerinnovációt egyébként ma már a legtöbb innovációval foglalkozó program felveszi a palettájába, így például a kifejezetten klímainnovációval foglalkozó Climate-KIC szervezet is. Szakértőknek szerveznek külföldi csereprogramokat, startupokat inkubálnak, 24 órás innovációs ötletversenyeket rendeznek és számos egyéb módon próbálják elérni, hogy minél innovatívabb válaszok szülessenek a klímaváltozásra mind helyi, mind nemzetközi szinten. A következő videó nyelvezete is abszolúte erre a kvadránsra jellemző: bootcamp, vállalkozásfejlesztés, startup és társai.
Viselkedésváltoztatás - hogyan vegyük rá A-t arra, hogy y-t csináljon?
Üzenetek - a klímaváltozást is lehet marketingelni
Ebben a kvadránsban az emberek attitűdjeire, értékeire és klímaváltozással kapcsolatos meggyőződéseire próbálunk hatni. Moralitás, etika, társadalmi normák, kommunikáció, marketing és keretezés - ezek tartoznak ide. Ebben a kvadránsban vetette be a Coca-Cola a jegesmacikat, vagy az FKF Mucsi Zoltánt és társait:
A társadalmi nyomást celebek és influenszerek erősítik, ezt a jelenséget próbálja a fenti videó kiaknázni, Mucsi Zoltántól megszokott sarkos módon: "paraszt" vagy, ha nem taposod laposra a sörösdobozt. Mucsi ezzel szépen is összefoglalja a celebek használásának lényegét és magát az üzenetet is.
Az alábbi fotón egy más típusú celeb, egy klasszik influenszer, a 100 éves Bálint Gazda látható, aki a hegyvidéki önkormányzat szervezésében ültet fát éppen, beszédében felhívva a figyelmet a klímaváltozásra való felkészülésre és a fák fontosságára.
Vigyázat! Nem mind arany, ami fénylik! A "greenwashing" az a típusú marketing, amikor az üzenetek ugyan csilli-villik, de tartalom és valódi teljesítmény nincs mögöttük.
Tapasztalás: Hogyan érzed magad a klímaváltozástól?
Ebben a kvadránsrészban az emberek érzéseivel foglalkozunk, hívószavaink pedig a következők: érzelmek, tudattalan folyamatok, védekező folyamatok és megküzdési stratégiák, szimbólumok, társadalmi normák, veszteség, szorongás, gyász, vágyak, empátia, meghallgatás, figyelem, konfliktusok.. Ez az a kvadráns, amelyet általában elhanyagolnak a klímaváltozással foglalkozók, pedig ahogy Rosemary Randall, a "Climate, Psychology, Conversation" című könyvében írja:
"Ha azt akarod, hogy az emberek változzanak és változtassanak, meg kell hallgatnod őket. Meg kell értened, hogy mi gátolja őket abban, hogy bevonódjanak bizonyos témákba, vagy hogy változásokat foganatosítsanak meg az életükben. Ez csak úgy történhet meg, ha szóba állsz velük és elkezdetek beszélgetni." (Rosemary Randall)
Ide tartoznak olyan projektek, mint a kiscsoportos beszélgetőkörös Carbon Conversations, van már klímaszorongásra terápia is, de én ide sorolnám a többek között ökofalvakban alkalmazott "mélydemokráciás" beszélgetéseket, konszenzusra jutást is (erről is lesz még cikk), illetve egy adott jelenséggel kapcsolatban a közvetlenül érintettek bevonását (és facilitálását) a döntési folyamatba. Az sem mindegy, hogy például a gyerekek hogyan vannak felvilágosítva a klímaváltozásról, nagyon oda kell figyelni, nehogy sérüléseket okozzon a segítő szándékú szakember.
Összességében véve ebben a kvadránsban a cél az adaptív válaszok erősítése, méghozzá a megértésen és meghallgatáson keresztül. Hogy milyen pszichológiai jelenségek tartoznak még ebbe a kvadránsba, arról később fogok írni.
******************************
Ha a céged/szervezeted klímaváltozással, vagy környezetvédelemmel foglalkozik és fontos a hatékony kommunikáció kialakítása, házi feladatként gondold át, a fentiek közül jellemzően melyik kvadránsrészben mozogtatok eddig, és mi az, amit elhanyagoltatok? Utóbbiakban hogyan kezdhetnétek kísérletezésbe, miket lehetne kipróbálni?
Vélemények? Meglátások? Várom, írjatok!
(Az írás alapjául szolgáló ez az e-learning tanfolyam szolgált: Engaging people on climate change. Renee Lertzman & Jo Kaptijn. https://learning.climate-kic.org/en/programmes-and-courses/engaging-people-on-climate-change)
